Beszélgetések

Medusa 2

Medusa 2

Beszélgetés a Filmnapokról
Szerző: Raffai Ágnes

Másodszor szervezik meg Szabadkán a Medusa Filmnapokat. A november 3-a és 16-a között zajló, beszélgetésekkel és kísérőrendezvényekkel tarkított filmfesztivál fő helyszíne idén is a Lifka Sándor Art Mozi. Sirbik Attila, a rendezvény főszervezője mesél a részletekről.

Amikor elkezdtem építeni a zentai székhelyű Filmarchívumot, már akkor ott motoszkált az agytekervények között az ötlet, hogy az összegyűjtött, digitalizált, fellelt anyagokat majd egyszer be is kellene mutatni. Kár lenne, ha az elmúlt évtizedek vajdasági filmes alkotásai csak a polcon porosodnának. Hiszen olyan kiváló alkotások készültek az elmúlt időszakban, amiket moziban is érdemes bemutatni. Nem beszélve arról, hogy ezeket az alkotásokat sehol sem lehet megtekinteni, hiszen a TV nem sugározza őket, azok a mozik pedig, amelyek még megmaradtak, a kommersz filmekre specializálódtak. A MEDUSA Filmnapok 2010-ben került első ízben megrendezésre Szabadkán, az LIFKA Sándor Art Moziban. A MEDUSA figyelmének középpontjában nem csak a nagyjátékfilmek, hanem az animációs, a kísérleti, a fikciós és történelmi, a tánc- és függetlenfilmek is helyet kapnak. Ezen alkotások bemutatása pedig könnyűszerrel illeszkedhetett egy art mozi életébe.

Hogy fogalmaznád meg, mi a fő célja a rendezvénynek?

A zentai székhelyű Vajdasági Magyar Művelődési Intézeten belül épülő Vajdasági Magyar Film és Mozgóképarchívum megérett arra, hogy 2010-ben elkezdhetett egy olyan programsorozatot, amelynek keretein belül bemutatta, és beszélgetések során tematizálta a vajdasági filmkészítés tendenciáit. Az egyes filmeket követő beszélgetések egy-egy lazán körülhatárolt tematika mentén, konkrét alkotásokra és alkotókra koncentrálva olyan diskurzusokat teremtettek, amelyek teljes mértékben hiányoztak egy talán még nem is létező vajdasági filmtörténet és filmelmélet kontextusából. De mindemellett a – minden értelemben vett – szórakoztatás is célja a MEDUSA Filmnapoknak. Fontos megemlíteni azt is, hogy kétnyelvű a fesztivál. Ez a kezdetektől fontos volt a rendezvény számára.

A vajdasági film, mint olyan, érdekli a nagyobb tömegeket, vagy csak egy bizonyos réteget? Tud egyáltalán róla a nagyközönség?

Itt visszakanyarodhatunk ahhoz, hogy mi is a célja voltaképpen ennek a rendezvénynek. Nem valamiféle misszió ez. A vajdasági film nem földalatti, vagy szubkultúra. Hogy a filmesek milyen nehézségekkel küzdenek finansziális, kulturpolitikai, terjesztési szempontból, arról nem tudok nyilatkozni, de nyílt titok, hogy nem rózsás a helyzet. De hol az, ha körülnézünk a régióban? Itt a nehézségek ellenére is vannak olyan elszánt alkotók, akik képesek akár világszínvonalon is filmet készíteni. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy számos díjjal térnek haza kisebb és nagyobb fesztiválokról egyaránt. Elég ha csak Tolnai Szabolcs Fövenyóráját, vagy Csubruiló Zoltán érzékenyen fényképezett dokumentumfilmjeit említem, de természetesen sorolhatnám tovább, Vicsek, Siflis, vagy az Antalok nevét említve. A képlet borzasztóan egyszerű: be kell mutatni ezeket a filmeket, az elmúlt évtizedek alkotásait és a frissen készült filmeket egyaránt. A MEDUSA Filmnapok közönsége, azok, akik végignézték a tavaly vetített filmeket, elmondták, hogy számukra azért is fontos volt az esemény, mert ezeket az alkotásokat másutt, máskor nem tekinthették volna meg.

Mi alapján választjátok ki a vetítendő filmeket?

2010-ben a repertoár közel húsz évet fogott át, hisz a Kanyaró 1992-ben született, a legfrissebb alkotások, a MŰtét és az Ilan Eldad pedig 2010-ből valók. A műfajokat tematikus horizontok fogták egybe, így reprezentálva a vajdasági filmgyártás tendenciáit: Generációs ténfergések, Valóságoperáció, A kisvilág filmjei. És ami még ennél is fontosabb, az egyes tematikus egységek utáni beszélgetések során sikerült egyfajta koherenciát kialakítani a művek együttlát(tat)ásában. Végre tehát szó esett a vajdasági filmről: az alkotójáról, a szereplőjéről, a megvalósításáról és megvalósíthatóságáról.

A MEDUSA 2011 programjában, a novemberben megrendezésre kerülő Filmnapok alkalmával a vajdasági alkotások mellett magyarországi és délszláv, független és kevésbé független filmalkotások is bemutatásra és boncasztalra kerülnek. A perspektíva tehát kiszélesedik. A figyelem középpontjában továbbra is a vajdasági film marad, de feltárja és bemutatja a térség filmgyártásával való összefüggéseit is, valamint azt a számos konkrét és kézzelfogható kapcsolatot, ami a Vajdaságot a délszláv és magyarországi filmhez, vagy az egyes alkotókhoz köti. A MEDUSA egyrészről retrospektív programmal, másrészről pedig a legfrissebb alkotások bemutatásával áll elő minden évben. Így az idén is számos premierre kerül majd sor.

Hogy fogadják „magasabb körökben” az ilyen jellegű kezdeményezéseket? Anyagilag is támogatják a filmnapok ötletét?

A rendezvény fő támogatója a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), aki szerencsésen felismerte kezdeményezésünk fontosságát. Bízom abban, hogy az elkövetkező években növekedni fog a támogatás mértéke, és ezáltal a Filmnapokat is bővíthetjük, műhelymunkákkal, multimediális programokkal, illetve több alkotót tudunk majd vendégül látni és megszólaltatni.

A fesztivál részletes programjáról, valamint a bemutatásra kerülő filmekről bővebben a Medusa Filmnapok nemrég elkészült weboldalán, a medusa.vmmi.org címen olvashatnak. Illetve folyamatosan töltünk majd fel a filmekről születő kritikákat, és beszélgetéseket is készítünk a rendezőkkel. A tartalmakat tehát folyamatosan frissítjük majd, így nem csak a Filmnapok ideje alatt, hanem egész évben érdemes lesz ellátogatni a weboldalra.